Superhost-házigazda a reflektorfényben: Az otthon megtöltése élettel egy veszteség után

Marianne, a Superhost-házigazda hirtelen egyedül találta magát abban a craftsman stílusú házban, amit ő és néhai férje együtt újítottak fel. Össze kellett szednie magát, ezért saját vállalkozásba kezdett, és megnyitotta kaliforniai otthonát a világ különböző pontjairól érkező vendégek előtt. Saját szavaival meséli el, hogy a vendégfogadás hogyan adott új értelmet az életének, és mit jelent női vállalkozónak lenni:

Jótékony hatással volt rám, hogy újra emberek lépték át a küszöbömet, és a házba visszatért az élet.

Amikor elveszítettem Mike-ot, csak az óriási veszteséget, ürességet és űrt éreztem. 2017 májusában egy rutinműtéten esett át, azonban komplikációk léptek fel, és nem élte túl a beavatkozást. Négy nappal korábban ünnepeltük a 26 éves évfordulónkat.

A lányom hazaköltözött, hogy velem legyen. Egy évvel később azonban elköltözött, és hirtelen egyedül találtam magam a házban.

Nem emlékszem, hogy egy konkrét történés vagy ok miatt kezdtem volna el vendégeket fogadni. Egyszerűen csak motoszkált bennem a gondolat. Aztán 2017 szeptemberében elutaztam Oregonba, hogy meglátogassam az ott élő barátaimat, és egy Airbnb-házigazdánál szálltam meg. Egy kedves ember volt, akinek elmeséltem, hogy mi történt. Kezdtem ráébredni, hogy a vendégfogadás nekem is jó lehetőség lenne.

A férjem halálával a nyugdíját sem folyósították tovább, ami nagy jövedelem-kiesést jelentett. Tanárként, írókét és tájépítészként dolgozok. Egyszerűen nem voltam olyan állapotban, hogy összpontosítani tudtam volna.

Úgy gondoltam, hogy az Airbnb nagyon könnyű pénzkereseti lehetőség. De valódi munkáról van szó. Egyedülálló nőként aggódtam a biztonságomért. Zárakkal szereltem fel a vendégszobákat és a saját szobámat, de emlékeim szerint csak egyszer zártam be az ajtómat, amikor egy vendég késő éjszaka érkezett meg. Egy barátom, aki szintén házigazda, azt tanácsolta, hogy a megfelelő emberek bevonzása érdekében írjak leírást az otthonomról, és a jelek szerint ez jó megoldásnak bizonyult. Lehet, hogy naiv vagyok, de biztosra veszem, hogy az emberek többsége jó.

A vendégfogadásnak köszönhetően kevésbé zárkóztam el a világ elől. Okot adott arra, hogy tisztán tartsam a házat, és bátorságot mutassak. Egy kicsit össze kellet szednem magam. Mindez jót tett.

Minden nálam megszálló személy alkalmat ad arra, hogy emlékezzem Mike-ra. Ez egyszerre elszomorít és erőt ad.

Imádott ezen a házon dolgozni. Ács volt. Amikor 1995-ben megvettük a házat, akkor siralmas állapotban volt, felújításra szorult. Olyan helyet varázsolt belőle, ahol jó élni. Most is érzem a jelenlétét és az energiáját, amikor az emberek belépnek a házba, megpillantják az asztalosmunkát, és hangot adnak ámulatuknak.

Annyira büszke vagyok. Mindkettőnk miatt. Milyen nagyszerű érzés, hogy megoszthatom ezt.

Kezdetben elmondtam a vendégeknek, hogy nemrégiben veszítettem el a férjemet. Utána lassanként már nem ez volt az első dolog, amit megosztottam velük.

Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam a vendégeim miatt. Mivel Santa Monicában lakom, a strandon, a kikötőben és a Venice negyedben töltötték az idejüket, ezért ritkán találkoztam velük. Abban az időben még térre és nyugalomra volt szükségem, ezért ez tökéletesen megfelelt nekem.

Néha elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett, vagy kiülünk a hintaágyra egy pohár borral, és élvezzük az óceáni szellőt. Egyes vendégekkel nagyon jól el lehetett beszélgetni. Ez emlékeztetett arra, hogy az élet megy tovább, bármennyire is közhelyesnek hat.

Az egyik vendégem egy fiatal nő volt. Nem említettem neki, hogy Mike meghalt, de valószínűleg észrevette az otthonomban lévő képeket. Elmesélte, hogy néhány hónapja veszítette el a barátját egy balesetben. Így abban a hihetetlen helyzetben találtam magam, hogy nemcsak a házamat nyithattam meg előtte, hanem egy olyan helyet is, ahol olyasvalakivel beszélhet a veszteségéről, aki megérti. Nekem pedig ő egy olyan személy volt, akivel beszélhettem Mike-ról. Volt egy közös pontunk, egy hihetetlen összhang. Azóta váltottunk néhány üzenetet. Függetlenül attól, hogy a jövőben visszatér-e vagy sem, egy kis ideig hatással voltunk egymás életére.

Házigazdaként megosztjuk másokkal a helyet, olykor azonban ennél sokkal többet is.

A házam ajtóinak kitárásával képessé váltam arra, hogy még akkor is nyújtsak valamit, amikor kimerültnek éreztem magam.

Most már saját vállalkozást vezetek. Annyi mindent lehetne mondani arról, amikor a saját főnököd vagy, és teljes ellenőrzés alatt tartod az életed alakulását. Egy nő valódi erőt merít abból, hogy a saját vállalkozását vezeti.

Az emberek kicsit túlzásnak tarthatják, de van valami szentséges egy idegen vendégül látásában. Házigazdaként idegenvezetőként szolgálunk a kimerült utazók számára. Amikor pedig nyomaszt valami, fájdalmat érzünk vagy egyedül vagyunk, ez a kapcsolat némi gyógyírt is jelent.

A képekért köszönet Marianne-nak